Nádas Péter mármint. Számos szerencsétlenség után egy szerencse is érte életében, amikor megvásárolhatta, no nem a fát, nem is a földet, hanem a telket, a négyszöglöket, ahol a fa magasodik, terebélyesedik. A fa nem az ő tulajdona, ezt pontosan tudja, és épp ezért nagy tiszteletben részesíti az…

Mit jelent, ha azt mondjuk egy irodalmi műre, hogy „zenei”? Azt jelenti, hogy a mondatoknak – maradjunk most a prózánál – nemcsak logikus, grammatikailag logikus felépítésük van, nemcsak logoszuk, hanem ezen túl úgy van megcsinálva az a mondat, hogy a hangzása, a ritmusa harmonikus vagy épp…

Nem a metafizika veszett el, hanem azok a fogalmak és képek (protézisek) használódtak el végképp, amelyek ezt a dimenziót elképzelhetővé és felfoghatóvá tették. Így maradt ránk az üresség, ami viszont, az emberi világban folyton telítődik, formálódik, alakul, kihuny és föllobban ismét. Még az sem…

Meglepő gondolatok felé vezet most engem a PT újraolvasása, melyek pont az ellentétét sugallják annak, mint amire az értelmezők zöme jutott. Nincs test – az élő ember esetében nincsen puszta test; hogy a halott ember esetében mi van, azt pedig nem tudjuk. (Gondolj a regény eleji hullára, nem tudjuk…

Most én is tovább idézem, bár nem tudom, kitől idézi Nádas Péter ezt a magyarul oly feledhetetlenül hangzó hármas szókapcsolatot, melyet tíz éve nem felejtettem el. A címben idézőjelek közt szerepel. Halottak néma morajában, mormolom azóta is sokszor. Talán egy mantra ez, a mantrám. Nádas e címet…

Tíz év után is lehetetlennek érzem a könyvvel való szakadozott együttlét befejezését. A Párhuzamosokat az olvasat sem tudja lekerekíteni. Kiállnak belőle a szögek, a szálak tovább tekeregnek. A mondatok, a bekezdések, a fejezetek nem ülepszenek le. Sokuk fölcsigáz. Mások csodálatra késztetnek.…